Viszont ez a kedvenc könyvsorozatom! Hihetetlenül szuperfantasztikus! Mindenki...olvassa...el. :D Nem fogjátok megbánni.
Idézetek, amik erősen spoiler tartalmúak, szóval aki kíváncsi a könyvre, az a mai bejegyzést hagyja ki! :
"A kezemben tartott Minótaurusz-szarvra pillantott, aztán rám. Elképzeltem, hogy azt mondja majd: Te ölted meg a Minótauruszt! vagy Hú, szörnyű klassz vagy!, vagy valami ilyesmit
De nem ezt mondta, hanem:
– Álmodban csorog a nyálad."
"– A nagybátyádnak – sóhajtott fel Poszeidón – mindig különleges érzéke volt a drámai távozáshoz. Azt hiszem, a színjátszás isteneként is megállná a helyét."
"– Ezt nem teheti – mondtam Árésznek. – Nem félemlítheti meg késsel az embereket.
Árész felnevetett. – Te most viccelsz? Imádom ezt az országot. Ez a legjobb hely Spárta óta."
"Amit ezután tettem, olyan ösztönös és vakmerő volt, hogy simán elnyertem volna az Év Hiperaktív Hülyegyereke címet."
"– A Nyugati Civilizáció akkora csatatérré válik, hogy ahhoz képest a trójai háború gombfoci volt."
"– Figyelj, van valami, amit ki szabad mondanunk anélkül, hogy mennydörgős ménkű csapna belénk?"
"– (…) A hegyet még mindig Olimposznak hívják, a régi idők iránti tiszteletből, de a helyszín változik, Percym, ahogy az istenek is."
"– Hát, a nagybetűs Isten – az teljesen más dolog. Nem foglalkozunk metafizikával."
"Lehelete elég volt ahhoz, hogy vegetáriánus akarjak lenni."
"Ez a hely nem lehet itt, mondtam magamban. Hegytető New York City fölött, mint egy több milliárd tonnás aszteroida? Létezik, hogy ilyesmi az Empire State Building felett lebeg, egy helyben, tizennégymillió ember szeme láttára, és senki nem veszi észre?
Pedig ott volt. És én is ott voltam."
"– Hús! – legyintett megvetően kecskepajtásom. – Én vegetáriánus vagyok!
– Sajtos nasikat és alumínium dobozokat zabálsz – emlékeztettem.
– Az zöldség."
"Apád valami idétlen, sós vizű szökőkutat pancsolt oda ajándékul. Anya az olajfát. Az emberek látták, hogy az ő ajándéka jobb, ezért róla nevezték el a várost.
– Tényleg szerethetik az olívabogyót.
– Ó, dugulj már el!
– Ha a pizzát találta volna fel…megérteném.
– Azt mondtam, dugulj el!"
"Csak arra tudtam gondolni, hogy a tanárok felfedezték az illegális cukorkakészletemet, amiből a kollégiumban árultam. Vagy rájöttek,hogy a Tom Sawyer dolgozatomat az internetről szedtem le, és nem is olvastam a könyvet, és most törlik az ezért kapott osztályzatomat. Vagy ami ennél is rosszabb, arra kényszerítenek, hogy elolvassam a könyvet."
"– Vedd ezt megtiszteltetésnek, Percy Jackson! Zeusz Úr ritkán engedi meg, hogy ivadékaimmal hősöket tegyek próbára. Mert én vagyok a Szörnyek Anyja, a rettegett Echidna!
Tehetetlenségemben csak annyit tudtam mondani:
– Az nem egyfajta hangyászsün?"
"Hádész felüvöltött – Te azt hiszed, hogy én háborút akarok, istenkölyök?
Azt akartam mondani, hogy „Hát, ezek a fickók nem úgy festenek mintha békeaktivisták lennének.” De még időben visszafogtam a nyelvem."
"Hádész összevonta a szemöldökét. Előrehajolt trónján, fekete ruhája redőiben árnyak bújtak meg, elgyötört arcok, mintha a köntös a Tartaroszból szabadulni vágyó lelkekből lenne összevarrva. Hiperaktív énem a feladattól elkalandozva azon tűnődött, vajon öltözéke többi darabja is ugyanilyen módon készült-e. Milyen szörnyűséget kell elkövetni a földi létben ahhoz, hogy Hádész alsógatyájaként végezzük?"
"– A Sztüx folyó – mormogta Annabeth. – Olyan…
– Szennyezett – fejezte be Kharón. – Ti emberek ezer éveken át dobáltatok bele mindent, ami csak eszetekbe jutott… soha valóra nem vált reményeket, álmokat, kívánságokat. Ha engem kérdeztek, ez elég felelőtlen hulladék-gazdálkodás."
"– Mi van? – értetlenkedett Grover. – De hát…
– Add oda Percynek a szórófejet, és gyere! – parancsolta a lány.
Grover valami olyasmit nyekegett, hogy a csajokat nehezebb megérteni, mint a tasmán vombatokat, de átadta nekem a szórófejet, és elindult Annabeth után."
"Esetleg ha úgy tökön rúglak, gondoltam, hogy egy hétig szopránt énekelsz"
"A halottak nem félelmetesek. Csak szomorúak."
"A mellette ülő isten kétségkívül a fivére, de annyira másképp festett, hogy ha nem lett volna három méter magas, és nem sugározott volna róla a hatalom, hát én kiröhögöm."
"Futás? Abban sem voltam jó. Az erdei nimfa edzők simán porfelhőben hagytak. Azt mondták, ne vegyem a szívemre. Ők évszázadok óta gyakorolták, így futnak el szerelemsóvár istenek elől. Mindazonáltal kissé megalázó volt, hogy lassabb vagyok egy fánál."
"Azt gyaníthatja, hogy Poszeidón megpróbálja felhasználni Percyt, hogy tisztázza a nevét. Hádész nyilván szeretné megölni ezt a kis félvért, még mielőtt elindulna a küldetésre.
– Remek – mormogtam. – Akkor már két főisten van, aki meg akar ölni."
"– Egy örökkévalóság óta harcolok, kölyök. Erőm korlátlan, és nem halhatok meg. És neked mid van?
Kisebb egóm, gondoltam, de nem szóltam egy szót sem."
"Az istenek legutóbbi tanácskozásán, a téli napfordulón Zeusz és Poszeidón veszekedtek. A szokásos ostobaság: „Rheia anyánk mindig téged szeretett jobban”, „a légi balesetek látványosabbak, mint a tengeri szerencsétlenségek”, satöbbi."
"Neeee! Te vagy a legjobb barátom, akkor is, ha félig háziállat vagy. Nem akarom, hogy meghalj!"
"Amint a hegy lábához értem, visszanéztem. A fenyőfa alatt, mely egykor Thalia, Zeusz lánya volt, Kheirón állt teljes lóember alakban, üdvözlésre felajzott íjjal. Szóval, semmi különös, csak egy tipikus kentaur gesztus egy tipikus halálba menőnek. Az utóbbi történetesen én vagyok. Tipikus."
"– Te, Grover… az a fonalnyiszálás… Azt jelenti, hogy valaki meg fog halni?
Komoran, nagyon-nagyon szomorúan nézett rám, mintha máris azon járna az esze, vajon mi lehet a kedvenc virágom, mert akkor olyat szed a síromra."
Na, ez a könyv a szerelmem és kész. Nem is akarom még elolvasni az 5.kötetet, annyira félek, hogy egyszer véget ér... De mindegy is, szép napot!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése